A lényeg. A szombati srác aztán másnap felvett facebookon; nem akartam visszaigazolni eleinte, vagy úgy gondoltam, hogy majd napok múlva. Aztán szemet szúrt, hogy két volt osztálytársam ismerőse. Két nagyon ribanc osztálytársam. Úgyhogy visszaigazoltam. Napokig beszéltünk órákon át Skypeon. Furcsa volt, mert ilyenre nem sok példa volt még a (világtörténelemben), hogy egy egyéjszakás kalanddal (olyanom se volt még) napokig beszélgessek csak úgy Skypeon, addig amíg az álmosságtól ki nem dőlünk. Aztán kiderült honnan ismeri a két ribit. :D Moriligetbe ismerkedtek meg, aztán az egyikkel volt is valami 2x. Meg kapcsolódik hozzájuk egy vicces sztori, miszerint összefutottak egy bulihelyen, meg volt beszélve, hogy akkor felmennek hozzájuk; ellenben a buszmegállóban másik két szebb csajt ismertek meg, és úton hazafelé előbb leugrottak a két buszmegállós csajjal, magukra hozva ezzel két buszablakon dörömbölő-szitkozódó ribit a harmadik világháborúval egyetemben.Ezeken én nagyokat nevettem, főleg mert a 2 csaj nagyon buta én meg nagyon vizuális vagyok persze. 4 évig jártam velük egy osztályba, és szombatnak is csak gratulálni tudtam, hogy 2x lefeüdt a legbutább lánnyal, akit egész életem során megismertem. Öröm az ürömben.
Szóval napokig beszélgettünk, aztán meg volt beszélve, hogy szombaton átmegyek és rálegyintett, hogy "jó lehet, hogy használna gumit". Köszönöm, igazán leköteleztél. Szombat reggel szólt, hogy mégse lenne jó, mert szülei otthon maradnak és halasszuk el. Én eközben hivatalos voltam egy fergeteges házibuliba. Találkoztam Zsazsival meg Gyurival és nekiálltunk házibuli előtt alapozni. Jézusom, hová fejlődött ez a világ, hogy házibuli előtt már iszunk. Lényeg a lényeg, nagy nehezen odataláltunk, én persze bicóval voltam mert imádok részegen hazabringázni. Felmegyünk a lakásba ahol (nincsenek ám ezzel kapcsolatban előítéleteim); de 4!!!négy!!!4 fiú él együtt és emellett egy átjáróház, de az, hogy 2 überkoszos wcjük van, amire én nagylelkűen rámondtam, hogy "á hagyjad, biztos valaki csak most hányt rá", de kiderült, hogy évek óta így néznek ki... Szóval a wc-k és annak az ajtói voltak az első élmények - azért ezzel kezdem.- Aztán Zsazsi pisilt, mondom tartom az ajtót, ami nem hogy nem zárult, de be se volt csavarozva. Konkrétan egy ajtólap volt odarakva, de én hű barátnő voltam és tartottam.
Szóval napokig beszélgettünk, aztán meg volt beszélve, hogy szombaton átmegyek és rálegyintett, hogy "jó lehet, hogy használna gumit". Köszönöm, igazán leköteleztél. Szombat reggel szólt, hogy mégse lenne jó, mert szülei otthon maradnak és halasszuk el. Én eközben hivatalos voltam egy fergeteges házibuliba. Találkoztam Zsazsival meg Gyurival és nekiálltunk házibuli előtt alapozni. Jézusom, hová fejlődött ez a világ, hogy házibuli előtt már iszunk. Lényeg a lényeg, nagy nehezen odataláltunk, én persze bicóval voltam mert imádok részegen hazabringázni. Felmegyünk a lakásba ahol (nincsenek ám ezzel kapcsolatban előítéleteim); de 4!!!négy!!!4 fiú él együtt és emellett egy átjáróház, de az, hogy 2 überkoszos wcjük van, amire én nagylelkűen rámondtam, hogy "á hagyjad, biztos valaki csak most hányt rá", de kiderült, hogy évek óta így néznek ki... Szóval a wc-k és annak az ajtói voltak az első élmények - azért ezzel kezdem.- Aztán Zsazsi pisilt, mondom tartom az ajtót, ami nem hogy nem zárult, de be se volt csavarozva. Konkrétan egy ajtólap volt odarakva, de én hű barátnő voltam és tartottam.
Aztán lepacsiztunk a sok formával és körbenéztünk. Tipikus polgári, nagybelteres budai lakás (bár nem olyan szép, mint a mi kis körfolyosós pesti penthouseunk) :D hatalmas fali polcokkal, tinédzserkori poszerekkel, 100 éves szalonnal, közepén nagymama zongorájával, rajta egy pentium kettes: onnan szól a "na most én rakok be egy kurvajó számot, ezt hallgasd, ezt hallgasd, hát nem kurvajó", szóval csak a tipikus nagyvárosi házibuli. Zsazsival elterveztük, hogy kiülünk a kisszobába, amit én már kiszemeltem magunknak. Egy kb 5x5ös szobácska, ami a várra néz, még a parlamentet is látni. Gyönyörű volt. Otthonos kis birodalom (habár ez nem volt kihasználva, ugyanis a szoba felét egy fektetett hullatartó jégszekrény foglalta el, amit mi kényelmes kanapévá varázsoltunk mentálisan). Kiültünk Zsazsival inni, beszélni, én meg hoztam a kis borocskámat. De nem lehetett a fiúk elől menekülni. Mi voltunk a lányok, akiket nem hagytak békén, nehogy "unatkozzanak". :D Szóval 20 perc alatt a kis otthonos-magányos birodalmunk megszállódott bezsúfolódott. :D
Aztán kimentünk pisilni, nekem már nagyon kellett. :D Mondtam Zsazsinak, tartsa az ajtót, mire kiderült az az ajtó rohadtul kifele nyílik. Én épp ráülök a gondosan alávécépapírozott porcelánbuszra, mire annyit látok, hogy Zsazsi nekidől az ajtónak és mint a Gyűrűk Urában amikor Frodó leejti a gyűrűt úgy néztem végig, hogy a barátnőm hátrazuhan. :D Mindkettőnk arckifejezése hű volt a mesterműhöz. Kívül csattanás, röhögés, taps. :D Belül én meg fuldoklok a röhögéstől ugyanis a zuhanás pillanatában még szóltam volna, csak rájöttem, hogy már késő, és inkább röhögtem. :D Annyira drámai jelenet volt.
Majd kimentünk még beszélgetni, kiderült az egész buli létrejötte egy "segítsük a fiatalokat lerészegedni" kampány része, mely egy elveszett hitelkártyának köszönhető, ami valószínűleg sosem használódott még ennyi flancos pia és doboz cigi megvételéhez, mint abban a pár napban.
Aztán egy ismeretlen szám küldött egy visszahívóst. Visszahívtam. Szombat volt az. Mily' meglepő megint szombaton. Azt akarta, hogy találkozzunk, hogy odajön ahová mondom. Nagyon nem volt kedvem otthagyni a barátaim, de szombatot is látni akartam. Így mondtam neki, hogy találkozzunk itt a közelben, és gondoltam majd ráveszem, hogy jöjjön velem vissza a házibuliba (rosszul gondoltam). Találkoztunk, ölelt csókolt. Kérdeztem mi van, hogy van, láttam, hogy készen van. Kérdeztem mit hallgatott eddig. Betette Bachtól az Air on G-string-et. És elsírta magát. Jó nem úgy zokogósan, hanem olyan szánhatóan szenvedve férfiasan. Ha színészkedés lett volna, kapott volna tőlem egy legjobb leszbikus női szereplő Oscar-díjat. Viccet félretéve nagyon megsajnáltam, gondoltam nem csak ennyiről van szó, nagyon készen volt. A házibuliról hallani sem akart, így felajánlottam, hogy sétáljunk egyet, hadd tisztuljon ki a feje, közben végig dzsipszimódban nyomatta a zenét, én meg igyekeztem türelmes lenni. Elég sikeresen-hitelesen. Ugyanis a Dunaparton megint eltört a mécses (megint ugyanattól a zenétól). Épp azelőtt mondta el, hogy az anyukájának valami egészségügyi problémája van (ugyanaz, mint ami az enyémnek is volt - ne menjünk bele). Szereztem zsepit egy halálra rémült arrajáró-kelőtől. Törődő voltam, kedves és empatikus. Hát nem vagyok baromijó?! Majd át akart jönni hozzám. Sejtettem nem lesz túl jó vége, de reméltem hátha jobban lesz tőle. Feljöttünk, folytattuk a múlt szombati műsort. Jó volt. Majd majdnem berakta, vagyis berakta a tetejét. Én eltoltam magamtól és rohadtul mérges és csalódott voltam, majd magához húzott, hogy bújjak oda, meg ne haragudjak. Ahhoz képest úgy éreztem magam, mint egy kisegér, akit bekapott egy sas, majd kiköpte, hogy "bocs mégse akartalak megenni, gyere csak bújj ide a szárnyaim alá". Majd még mindig szórakoztunk egy kicsit 2nd base-ig, meg megmutattuk egymásnak a kedvenc páros alvó pózainkat. Aztán kapott 4 ráadást, egyet finom öklendezéssel. Aztán elérkezett az idő, mennie kellett. Öltözik és ezzel megint átöltözük bunkóba is. Televilágítja az arcomat telefonvakuval, megjegyzi, hogy hogy nézek már ki és, hogy ő sose lenne belém szerelmes, majd ezt még 2x. Csá-csá és elmegy.
Én meg megint rottyon. Sosem vártam el, hogy szépnek tartson, szerelmes legyen belém, de amikor ezt kijelentik az nem a leghumánusabb bánásmód. Rajzoltam akkor. Sokat, sokat ahogy elment. Ideig kerültük a beszélgetést, majd bocsánatot kért, és kimagyarázta magát, hogy nem is marasztaltam és úgy érezte magát, mint egy kurva, akit kidobnak. Hát jó, szuper, nőjj fel baszdmeg. Mindegy kibékültünk, de a hitem abban, hogy én egyáltalán akarok tőle valamit, napról napra csökkent. Úgy volt, hogy akkor ezen a hétvégén megyek át (habár már nem volt túl sok kedvem, de egy esélyt még akartam adni neki, mert megszántam, komolyan, azon a szombat estén nagyon megszántam). Én ezidőtájt, ahogy telt-múlt a hét aggódtam ám rendesen, mert nem jött meg, és ezekre a jó kis urbán legendek, miszerint, ha megfogsz egy férfivécékilincset teherbe eshetsz dolgok is rátettek. Nem igazából úgy értem, hogy 2nd base-től is lehet valaki terhes. De én nem lettem és nagyon örülök. Aztán Gyurival meg Zsazsival is buliztunk, meg minden. Erről egy vicces sztori: részeg voltam és kerestünk trafikmutyit. Kicsúszott a számon a XXI. sz.-i Magyarország leghülyébb szava: nemzetKÖZi dohánybolt. Ezt a többiek meg akarva-akaratlanul átvették. És képzeld el a helyzetet, hogy halottak napján flangálunk, nyitott nemzetközi dohányboltot keresve sörrel-borral ittasan közterületen, majd Zsazsi két szembejövő rendőrhöz odamegy sörrel-borral-ittasan, hogy "Elnézést, nem tudják hol van itt a közelben nemzetközi dohánybolt?" Ennyi.
Kiderült közbe, hogy szombat anyukáját megműtötték, és vele kell maradjon, nem jöhetek hozzá és ő se mehet semerre. Előtte való nap meg Dobozba mentek és elvileg felhívott volna, csak tudta, nem vezetne semerre. Majd ezen szombaton mégis kimehetett bulizni, de ez már egy másik bejegyzés. Így is ember a talpán aki elolvassa. Köszönöm.
Kiderült közbe, hogy szombat anyukáját megműtötték, és vele kell maradjon, nem jöhetek hozzá és ő se mehet semerre. Előtte való nap meg Dobozba mentek és elvileg felhívott volna, csak tudta, nem vezetne semerre. Majd ezen szombaton mégis kimehetett bulizni, de ez már egy másik bejegyzés. Így is ember a talpán aki elolvassa. Köszönöm.
még anno küldte
épp egy szobrot itattam le
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése